Köszöntjük a búvároktató.hu weboldalon!

Első búvárszemüvegünk olyan szomjúságot keltett a lelkünkben, amilyet nem lehet többé lecsillapítani, és amely egy életre a tengerhez láncolt bennünket.
A gyerekes nézelődésből áttértünk a készülékes merülésekre, fényképezésre, filmezésre.
Búvárfiziológiai tanulmányokba kezdtünk, hogy biztonsággal tudjuk mindezt tenni.

A földön az állatok és a növények lakta réteg igen vékony. A tengerekben viszont min-denütt lüktet az élet. Az élet tere ezerszer tágabb mint a miénk. De bármilyen csábító is a víz, mégsem a mi elemünk. A tengerre vonatkozó legcsekélyebb ismeret is csak verejtékes munka gyümölcse lehet. Hány merész elgondolás tört meg a tenger dühödt ellenállásán. A tenger szembeszegezi velünk a hideget, a nyomást, viharokat.
A tenger felkutatása csak a technika fejlődésével párhuzamosan mehet végbe.

A tengerek kora éppen most kezd felvirradni az ember számára, s ennek az oka az, hogy a szükséges feltételek már csaknem mind megértek.

Az egyéni erőfeszítések és találmányok kevéssé siettetik az elkerülhetetlen haladást:
Leonardo da Vinci lángelméjét meddőségre ítélte korának technikai fejletlensége.
Egy modern irányzat azt hir-deti, hogy pusztán a technika eszközeivel, az ember közreműködése nélkül is minden ismeretet megszerezhetünk.

Ez nyilvánvalóan nem így igaz! Ha az ember elhatározza, hogy meghódítja a tengert az Ő aktív közreműködése, részvétele nélkül nem megy.

A Mount Everest átrepülése pótolhatta Hillary merész tettét? Nem.

- Miért akarja mindenáron megmászni az Everestet? (kérdezték egyszer Mallorytól)
- Azért, mert ott van- hangzott az egyszerű válasz.

Mi sem tudunk mást válaszolni.

(Jacques-Yves Cousteau)